LÁTNIVALÓK
Szerencs, Hegyalja kapuja a Nagyalföld és az Eperjes-Tokaji hegylánc találkozásánál, a Szerencs-patak és a Takta egybefolyása közelében fekszik. A közvetlen közelében lévő hegyek és dombok e hegylánc legnyugatibb nyúlványai, melyeket a Szerencs patak völgye vág el a Zempléni-hegysortól. A valamivel több, mint 10.000 lakosú város Miskolctól észak-keletre, a 37-es főút mentén fekszik. A település fontos kereskedelmi és közlekedési útvonalak metszéspontjában alakult ki, a Taktaköz, a Harangod vidék és a Hegyalja déli részének kereskedelmi és kulturális központja a tokaj-hegyaljai nagy múltú borvidéket az ország belsejéből e városon át lehet elérni, ezért találó az elnevezés: Szerencs a Hegyalja kapuja.
SZERENCSI CSOKOLÁDÉGYÁR ÉS MINTABOLT
1889-ben nyolc hónap alatt Szerencsen épült fel, Európa akkori legnagyobb cukorgyára és finomítója. 1923-ban megépült a Csokoládégyár, melynek termékei világszerte ismertté tették Szerencs nevét. A tízezer lakosú település Magyarország cukor- és édesiparának egyik fellegvára lett. A Szerencsi Bonbon Kft. 1996 áprilisában jött létre, hogy továbbvigye a nyolcvanéves szerencsi édességgyártás történelmi jelentőségű hagyományait. A Szerencsi Bonbon Kft. termékpalettája felöleli a szerencsi édesiparban egykor gyártott édességek jelentős részét: táblás csokoládék, kézi és gépi desszertek, töltött és töltetlen cukorkák, karamellák, cukor- és csokoládédrazsék, kenhető mogyorókrém, likőrös bonbonok, az egykori étcsokoládés " Melódia ", mely ma "Szerencsi Retró " néven prémium termékünk, valamint a tradicionális kézzel gyártott konyakmeggy. Napjainkban ezen termékek kiegészültek a cukorbetegek által is fogyasztható Diabon tej-ét táblás, drazsé és desszert termékekkel, továbbá a húsvéti és karácsonyi figurákkal és prémium minőségű szaloncukrokkal.
VILÁGÖRÖKSÉGI KAPUZAT
Szerencs a „Hegyalja kapuja” – tartja a mondás. Az „Összefogással Tokaj Világörökségéért” projekt keretében a 37. számú főközlekedési út két oldalán Világörökségi Kapuzat és Turisztikai Fogadóépület épült, segítve a városunkba, térségünkbe látogatók könnyebb eligazodását. Az egymással szemben megépített két ötszintes, 18 m magas toronyszerű épület teljes felületét terméskő burkolat fedi, tetején 12 m magas sugaras kialakítású ácsolt szerkezetű felépítmény áll.
LINKRÁKÓCZI VÁR
A 16. század végén kialakított épület Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára. Története elválaszthatatlan a város múltjától. A Hegyalja kapujának nevezett Szerencs vidéke a XIII. században a Bogát-Radvány nemzetség szállásbirtokát képezte, akik egy bencés apátságot alapítottak a vizenyős terület egyik kiemelkedő magaslatán.
LINK
ZEMPLÉNI MÚZEUM
A Zempléni Múzeum a belső vár keleti szárnyának első szintjén található, bejáratához szépen helyreállított reneszánsz kőlépcső vezet. Egy szerencsi múzeum alapításának gondolata a 60-as években vetődött fel. 1965-től megkezdődött a helytörténeti gyűjtőmunka, amelyre a lakosságot is mozgósították, s amelyben nagy szerepe volt az Angyal Béla vezette honismereti szakkörnek. 1967. július 15-én dr. Petrikovits László fogorvos, ismert műgyűjtő adománylevelében több ezer képeslapot, ex librist, könyveket, régészeti, néprajzi, képzőművészeti tárgyakat ajánlott fel a településnek. A múzeum 1968. december 3-tól kezdte meg működését, és többszöri költözés után 1991 októberében foglalta el végleges helyét a történelmi falak között.
LINK
CUKORMÚZEUM
1989. augusztus 17-én, a Szerencsi Cukorgyár centenáriumán avatták fel a gyár százéves történetét bemutató szakgyűjteményt. A gyártörténeti kiállítás magvát Farkas István gondnok (1909-1993) több évtizedes gyűjtése képezi. A gyár területén álló egykori "finánclaktanya" épületben tekinthetők meg a cukorgyártás történetét, elterjedését, technológiáját, a répacukor előállításának kifejlesztésében kiemelkedő szerepet játszó személyek életét bemutató tárlók, vitrinek és tablók. Dokumentumok, tárgyak és fényképek segítségével követhető itt nyomon a szerencsi cukorgyártás évszázados története, valamint a gyári élet, életmód hétköznapjainak és ünnepeinek históriája. A gyűjtemény önálló egysége szemlélteti a világ cukorcsomagolási kultúráját: a tárlókban öt világrész 48 országából csaknem 800 cukorcsomagolási minta látható. A Szerencsi Cukormúzeum a berlini és a tullini után Európa harmadik cukormúzeuma. "AZ ÉV MÚZEUMA 1997" pályázaton kiemelkedő teljesítményével oklevelet és különdíjat kapott. A múzeum vezetője hosszú évekig Salánki István volt. A szerencsi cukorgyár bezárása miatt a tulajdonos Mátra Cukor Zrt. egy jelképes összegért eladta a nemzetközi hírű üzemtörténeti kiállítás anyagát és a cukorgyűjteményt a szerencsi önkormányzatnak.
LINK